2011. szeptember 11., vasárnap

Hogyan is néz ki a koporsóban a holttest?

Társadalmunk egyik legősibb és egyben legszemélyesebb szokása, hogy a halott embertársait eltemesse. Ennek egyik fő oka a haláltól, a rothadástól, a holttesttől, mint fertőző forrástól való félelem. A modern kor társadalmában a holttesteket gyorsan eltüntetjük, idegen személyekkel végeztetjük el a holttestekkel való kontaktust. Ezen rövid írás abba enged betekintést, hogy a föld alatt, koporsóban lévő holttesten milyen elváltozások jönnek létre, míg a romlás teljesen dezintegrálja.
A föld alatt a holttest öt bomlási fázison megy keresztül: friss, puffadás, deflációs és aktív bomlás, diszintegráció, szkeletonizáció.
A temetést követően a következő események zajlanak le a holttestben:
1. 160-190 óra elteltével alakul ki a zöldes elszíneződés a vakbél tájéka felett.
2. 380 óra elteltével a testen rothadásos vénahálózat kialakulás figyelhető meg.
3. 3-6 hét elteltével az egész altest zöldesen elszíneződött, valamint a nemi szervek is.
4. 5-7 hét elteltével megindul a rothadási gázok képződése, a holttest először a hasi részen elkezd puffadni (vízbe fulladtaknál a fej puffad először), megindul a hámleválás, rothadási hólyagok képződnek.
5. 16-23 hét elteltével a tetem éktelenül puffadt, az arc és a fej is a puffadástól eltorzult, a here és a herezacskó akár emberfejnyire is puffadt lehet. A haj és a szőrzet leválása figyelhető meg.
6. 8 hónap után eltávoznak a rothadási gázok, a tetem lelohad, a szervek összeesnek.
7. 32-48 hónap elteltével figyelhető meg a holttest putrid szétesése, a lágy részek barnás-fekete masszává alakulnak, a koponya, a bordák és a végtagok már szkeletonizálódtak.
Általánosan elmondható, hogy sírban fekvő halott legkorábban 5 év elteltével válik teljesen csontvázzá.
A csontváz kb. 7 és 25 év között diszartikulálódik, hiszen az ízületeket alkotó szalagok igen ellenállóak a rothadással szemben.
Természetesen ennek a folyamatnak az időbelisége eltolódhat, hiszen az is tény, hogy akit télen temetnek el, annál a rothadás később indul meg, mint annál, akit nyáron temettek el.
Sokszor előfordul, hogy a holttest nem bomlik le, hanem hullaviaszosan alakul át, vagy éppen mumifikálódik.
A holttest nyolcszor lassabban bomlik le a föld alatt eltemetve, mint a föld felszíne felett. Ennek főleg az az oka, hogy a tetem nincs kapcsolatban a dögevő élőlényekkel, főleg a rovarokkal és nem hatnak rá olyan nagy mértékben a környezeti elemek. Azonban a föld alatt, koporsóban lévő holttestet sem lehet elrejteni a találékony dögevő rovarok elől. A koporsóban előforduló entomofaunát temetői exhumálások alkalmával írták le. Főleg Diptera és Coleoptera fajok jellemzőek. Három faj különösen gyakori a koporsóban: Conicera tibialis (koporsólégy), Leptocera caenosa, Ophyra capensis. Ezek főleg a holttestre és a koporsó szöveteibe helyezik petéiket.