1. Az első helyen a belek, gyomor és az emésztést segítő szervek, szív és keringési rendszer.
2. A légzőszervek
3. A vesék és húgyutak
4. Az agy és az idegrendszer
5. A vázizom
6. Kötőszövet és a kültakaró
Gége, légcső tüdő: mivel légzőszervek, ezért érintkeznek levegővel, a levegővel való érintkezés miatt hamar rothadásnak indulnak, a tüdők összetöpörödnek, légtelenné válnak.
Gyomor és annak nyálkahártyája, mely a rothadás során barnás színt ölt, meglazul és a nyálkahártya könnyen lehúzható.
Belek, melyek a süllyedés és beivódás miatt először elszínesednek, később megtelnek gázokkal, azok szétfeszítik a szöveteket, a béltartalom is hozzájárul a szerv gyors rothadásához, végül a bél fala mállékony és szakadékony lesz.
A lép, mely először puha állományú lesz, később szakadékony.
A máj, mely a vastagbéllel való érintkezése miatt hamar indul bomlásnak, eleinte tömöttebb lesz, később az állománya megkevesbedik, az intrahepatikus utak mentén lyukak láthatóak a májban, ez ún.: rothadásos kenyérbélmáj. A rothadás végén kásaszerű anyaggá alakul. Az epehólyag szerkezete sokáig megmarad, a hólyag tartalma kiszivárog a környezetbe, megfesti a májat és a beleket.
Az agy eleinte alapján zöldesen elszínesedik, mely elszínesedés mindinkább felfelé, valamint a kéregállományról a velőállományra elterjed. Két-három hét múlva puha tapintatúvá válik, vörösbarna folyó anyaggá azonban csak hónapok múlva..
A szív, mely akkor, midőn a gyomor, belek és máj már rég a szétesés legnagyobb fokát tüntetik fel, még meglehetős jó állapotban találtatik a hullában, izomzata petyhüdt lesz, űréi vért nem tartalmaznak, de azért az alaki és színbeli eltérés még mindig nem oly feltűnő, ilyenné csak később lesz, ekkor izomzata zöldes, fakózöldes és fekete színt ölt, és szél mállása tökéletes; 9. a tüdők a szívvel egyidejűleg indulnak nagyobb fokú rothadásnak, felületükön nagyobb hólyagosak képződnek, melyek a tüdőmellhártya rothadási gázok általi felemelkedését jelzi; későbben ezen gázok a tüdőszövetet is áthúzzák és itt kisebb hólyagosak alakjában nyilvánulnak. A rothadási gázképződés már előrehaladt lehet és a tüdő még mindig megtartja eredeti színét, ez utóbbi csakis a későbbi időszakban változik át, a midőn a tüdő sötétebb lesz és sötétzöld, sőt fekete színt vesz fel
A veséket, húgyhólyagot, nyelőcsövet és nagy ütereket a rothadás későbben éri, legkésőbb a méhet, mely egészen bomlott hulláknál friss és feszes állapotban fellelhető.
Rothadó belső szervek
Rothadó belső szervek
A kép Jay Dix: Color atlas of forensic pathology című könyvéből származik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése