A koporsószülés-postmortem fetalis extrusio

A jelenség bár igen ritka, mégis ismert az igazságügyi irodalom előtt. A név onnan ered, hogy terhes nőket a méhükben lévő magzatokkal együtt temettek el és azt tapasztalták, hogy  egy idő múlva az exhumáláson a magzat részben, vagy teljes egészében meg van születve. A jelenséget ugyancsak a rothadási gázok feszítőerejével magyarázzuk. A rothadástól keletkező hasüregi gázok nemcsak a méhet, de annak tartalmát is részben, vagy teljes egészében kiszoríthatják. Fejlettebb magzatok megszületése ezen a módon csak részleges, mert a rothadási gázoknak nincs olyan nincs olyan nagy ereje, hogy a fejlettebb magzatokat is kiszorítsák, így azoknak a feje és kezei látszanak általában. Csak a kicsi, fejletlen magzatok kitolása szokott ily módon zavartalanul lezajlani. Werkgartner nyári melegben 6 nappal a halál után 41 cm hosszú, 1320 g súlyú magzat megszületése után a méhlepény megszületését is tapasztalta. Hellendall szerint nem csak a rothadási gázoknak van szerepe a koporsószülésben, hanem a méhnek még tulajdonít halál utáni funkciót, méhösszehúzódásokat.

Egy eset fényképei: 7. hónapjában járó terhes nőt találtak holtan egy lakásban, feltehetőleg több napja lehet halott, a hőmérséklet tartósan 30 Celsius fok felett volt, a boncolás kiderítette, hogy a halál oka drogtúladagolás.

                                            A női holttest nagyfokú rothadás képét mutatta

                                           A szétterülő lábak között a kipréselt magzati részek

                                          A magzati részek is nagyfokú rothadást mutatnak.