Mi az élet, és mi a halál?

Sokszor beszélünk magáról az életről és sokszor a halálról, de  pontosan definiálni csak kevesen tudnák. Mi is az élet? Az élet a dialektikus materializmus szerint az anyag egyik mozgásformája, mely mint szerkezet és működés nyilvánul meg. E kettő szerves egységet alkot, egyiket sem szabad izoláltan elválasztani a másiktól. Az élet két megjelenési formája az egészség és a betegség. Közöttük éles határ nélkül, átmeneti formák, állapotok léteznek.
Az élet vége jelenti a halált, de tulajdonképpen mi is az? Többféle meghatározás született az évszázadok folyamán, de ezekből csak nagyon kevés állja meg a helyét medicinális szempontból. Két meghatározás az melyet ma elismer az orvostudomány, mint halálfogalom.
1. Endes: A halál az életműködések teljes és végleges megszűnése.
2. Genersich: A szívműködés, agyi tevékenység, és  légzés minden élettani folyamata a minimumra csökken, végül leáll irreverzibilisen.
Kit is tekint a törvény halottnak hazánkban?
A halál törvény szabta kritériumait az Eü. M. 18/1972/XI. 4. rendelete foglalta össze.
Ezek szerint az egyed halottnak tekinthető:
1. A spontán szívműködés és vérkeringés irreverzibilis megszűntével.
2. Az agyi funkciók teljes és irreverzibilis kiesése után (agyhalál).
Mesterségesen fenntartott szívműködés és lélegeztetés esetén is halottnak tekinthető az egyén az alábbi feltételek mellet:
1. Mély eszméletlenség
2. Mindennemű reflex teljes hiánya
3. A pupillák teljes kétoldali fénymerevsége
4. A spontán légzés teljes hiányának megállapítása 10 percen át többször megismételt vizsgálat segítségével.
5. Időszakos stimuláció ellenére is sorozatosan észlelt abszolút lineáris elektroenkefalográfiás lelet (elektromos csend).
Ezen kritériumok ismerete nagyon fontos, hiszen a szervtranszplantáció alapját képezik. Az ezzel kapcsolatos problémák igen kiélezettek, ugyanis szervtranszplantációra annál alkalmasabb egy szerv, minél hamar kerül eltávolításra az elhunytból. A visszaélések elkerülésének céljából alkották ezen kritériumokat.
A címben található kérdést feltehetjük pszichológiai szemszögből is. A Földön egyetlen egy élőlény van, melynek komplex haláltudata alakult ki a kefalizáció során, ez pedig az ember.  A nagy vallások, de még a primitív hitek is mindig visszatérnek a halál kérdésére adott válaszra, és hogy ez a kérdés a hétköznapi ember számára is elfogadható legyen, mitologizálták, kiszínezték, szimbolikus beszédet használtak. Ezen mítoszok széttörtek. A tudományba , rációba vetett hitünk is kezd összeomlani. Élet és halálhitünk kezd válságba kerülni. A felvilágosodás, a ráció uralma a francia forradalommal kezdődött. A természettudományok ugrásszerű fejlődésével azt hittük, hogy mindent ki lehet számolni, meg lehet mérni. A végsőkig kitolni az emberi élet határait. Mindennek kezdete és vége az anyag. Ez a materializmus. Hogy mi a lélek? Azt tanulhattuk, hogy a magasan szerveződött anyag legmagasabb rendű funkciója. A tudomány lépett Isten helyébe. A ráció és matéria által uralt gondolkodásmód  elkendőzte, eltávolította a halált, mivel nem tudott vele mit kezdeni. Ezzel a testen kívüli lét is értelmét vesztette, hiszen a matéria mindent leszűkít az anyagra. Ezt követően jöttek más tudományágak, melyek óriási felfedezéseket tettek. Ilyen volt az atomfizika, mely szerint : anyag pedig nincs! A molekulák bontásával eljutottunk az atomig, az atom bontásával a kvarkokig, fotonokig. És a megismert térben a szubatomok mozgását, keringését látjuk. Szilárdság, anyag nem létezik, csak részecskék sokasága, keringése. Amit érzékelünk az a virtuális valóság, mögötte rezgés és keringés, szüntelen mozgás van. A virtuális valóság mögött rend és teremtő princípium áll. A szubatomi fizika, a matematika anélkül, hogy Isten léte, a vallás érdekelte volna, munkája, felismerése során mintegy "érzékelhetően" tapasztalta egy teremtő szellem jelenlétét.
Heisenberg, híres kvantumfizikus mondása: "Engem nem érdekel Isten Léte- a munkám során találkoztam vele".
Mi a halál? Tehetjük fel újból a kérdést. Halál nincs. A test, a kvarkok millióiból álló rezgés átmegy másfajta rezgésbe. Ez az entrópia kontra entrópia elve. Örökös körforgás az élet. És a lélek? Már régóta tudjuk, hogy test nélkül is tud létezni. De milyen ez a létezés? A teremtő princípium, a végső matematikai képlet, ami a világot mozgásban tartja, aminek mi is részesei vagyunk, azonos a fizikusok szerint önmagával. Vagyis az Isten a maga képére teremtette az embert. Egyetlen titokzatos képlet a világ. Ezt azonban nagyon nehéz összefüggésbe hozni a mindennapi tér, idő, gravitáció elméletével. Tapogatózva indulunk egy új felfogás, új megértés, új rítus felé.