2011. április 30., szombat

Rothadás vízben, hullaviasz-adipocere

Másképp megy végbe a rothadás a vízben. A vízben a halott a víz tükre alá süllyed, arccal lefelé. Kövér egyének holtteste lebeg a vízben, mert a zsír fajsúlya könnyű. A vízben fekvő és átivódott holttestek a nagyobb víztartalom következtében azonnal rohamos rothadásnak indulnak, mihelyt levegővel érintkeznek. Ellenben, ha a vízben fekvő halott a víz tükre alatt maradt s a levegő hozzáférése akadályozva van, akkor a rothadás menete változást szenved, mely annál feltűnőbben különbözik a közönséges rothadástól, minél alacsonyabb a víz hőmérséklete. Ilyenkor bűzös rothadás helyett, a víz lassú áztató hatása folytán a hám előbb a fedetlen részeken 1-2 héttel később az egész testen táskásodik, majd 3-4 hét múlva a haj, a körmök, a bőr leválik. A vérpír a víz által kívülről és belülről kimosódik, a rothadási elszíneződés elmarad, a lágyrészek sokáig olyan állapotban maradnak, hogy az friss halottra emlékeztetnek, de közelebbi vizsgálódás alkalmával a fakó bőr (friss vízihulla bőre élénkpiros, mert a vízben lévő oxigén bediffundál a haemoglobinba), avas szag jellemző ezekre. A vízben lévő holttestek macerálódnak, de ez történik a sokáig a magzatvízben lévő magzattal is. A vízben lévő hullák a maceratiot követően gyakran hullaviaszosan átalakulnak (adipocere), de megfigyelhető a hullaviasz, vagy halotti zsír jelensége még a kövér egyéneken, vagy nedves agyagos talajban temetetteken, vagy azokban a temetőkben lévő tetemeken, ahol magas volt a talajvíz. Ezen átalakulást először Fourcroy tanulmányozta egy francia temető felszámolása alkalmával, ahol az exhumált tetemek jelentős része adipocerás volt. Az ilyen tetemek lágyrészei kemények, de könnyen vághatók, kenőcsszerű, fehéres avas sajtszagú zsírnemű anyaggá váltak. A szervek felismerhető állapotban vannak általában. Meggyújtva az adipocere kormozó lánggal ég, nagyrészt palmitinsavból és stearinsavból áll. Az adipocere kialakulása hosszabb időt vesz igénybe, mely kb 6 hét után kezd kialakulni megfelelő környezetben, és kb fél év alatt alakul át az egész test és évtizedekig változatlan állapotban marad. A hullaviasz képződése a testben lévő Ca és Mg ionok reakcióba lépnek a környezettel és kialakul a testet körülvevő adiposus páncél. A zsírsavas ammónia és mész kristályos állapotban marad, s mint a vizet és meszet is köt meg, így magyarázható a zsírszaporodás. Vízben fekvő hullánál a bőr elrothad és a víz által elmosódik, az izmok is szétbomlanak, s ha bennük lévő fehérjéből valami kevés zsír képződik, az nagyon kevés, hogy a testet körbe vegye. Gyakran csecsemők és fiatal gyerekek hullái is adipocerásan alakulnak át, mert bennük a zsír sokkal tömöttebb, illetve az alkoholisták teteme is hullaviaszosan alakul át, mert az alkohol hatására a zsír keményebb lesz, illetve kövér egyének tetem is gyakran hullaviaszos lesz.

                                                            Hullaviasz (adipocere)
                                                        Vízben rothadó holttest.

                                        A rothadó holttest jellegzetes "birkózó" pozíciója

A kép Joseph Prahlow: Forensic Pathology for Police, Death Investigator, and Forensic Scientist című könyvéből származik.

6 megjegyzés:

  1. Kedves Tatár László úr,

    arra kérném, hogy írjon arról is, hogy a vízihullát megeszik-e a halak, ha igen, akkor milyen környezetben (tengeri, tavi, folyóvízi), milyen halak, mennyi idő alatt rágják le csontig. Sajnos az interneten nagyon kevés anyagot sikerült találnom, az Önéhez hasonló szakszerűséggel megírtat pedig egyet sem.
    Egy történet megírásához lenne szükségem ezekre az adatokra.

    Köszönettel,
    Ilka

    VálaszTörlés
  2. Tavakban és folyókban a halak okozhatnak posztmortális arteficiális sérüléseket. Jellegzetes a ponty ( Cyprinus carpio) által okozott kör alakú anyaghiány a bőrön vízi halotton. Ezt gyakorta össze is lehet téveszteni lőtt sérüléssel. Egyes elméletek szerint a halak nem kedvelik a rothadó húst, de a ponty ez alól biztosan kivétel. A rovarok közül főleg a csíborok szoktak a holttesttel táplálkozni. A folyami rák sem veti meg a bomló szöveteket.
    Magyarországon ezen fajok a leggyakoribbak a vízi holttesten. Ezek általában nem rágják le csontig a tetemet, mert a beinduló rothadás miatt a tetemben a gázok megszaporodnak, így az a víz felszínére kerül.
    A tengerben lévő holttestek esetében más a helyzet, hiszen maga a tenger sokkal nagyobb faunával rendelkezik. Az óceánokban és tengerekben másképpen megy végbe a bomlás, mint tavakban és folyókban.
    Az óceánban való bomlást nagyon sok tényező befolyásolja: a víz hőmérséklete, sótartalma, árapályok, áramlatok, víz mélysége, évszak, szubsztrát tartalom, a víz kémiai összetételétől, valamint a vízben lévő állatok.
    A vízben lévő tetem, legyen az akár emberi vagy állati, hirtelen tápanyagforrást jelent az élőlényeknek. A hullafauna gerinces és gerinctelen élőlényekből tevődik össze. Egyesek tápláléknak tekintik a tetemet, míg mások menedékként is hasznosítják, a csontok fontos ásványi anyagforrást képviselnek.
    A bomlás a vízben is másképpen megy végbe, mint szárazföldön. Anderson és Hoschibak 2004-ben végzett kísérletei alapján azt mondhatjuk, hogy a tetem nem megy át a szokásos bomlási stádiumokon. A kísérlet során a vízbe helyezett tetemek először lebegtek 18-23 órán át (tavakban és folyókban a tetem általában azonnal lesüllyed a víz tükre alá).
    A halál után 3 nappal a tetemek felemelkedtek a víz tetejére a fejlődő rothadási gázok által.
    Egyes tetemek függőlegesen helyezkedtek el a víz alatt, a felszín közelében több hétig is.
    A kísérletek során nemcsak a bomlást vizsgálták, hanem a tetemen előforduló dögevő fajokat.
    Azt figyelték meg, hogy 24 óra után az első faj, ami megtalálta a holttestet az egy zöld tengeri sün (Strongylocentrotus droebachiensis) és egy piros tengeri csillag (Mediaster aequalis) volt. A tenger mélyebb részein sokkal több tengeri csillag volt megfigyelhető. Ezt követően az Oligochaetes fajok jelentek meg a hullán. Ilyenek: ormány férgek (Glycera sp.), tarisznyarák (Cancer productus L.), kék sárgarnéla (Upogebia pugettensis), mosómedve csíkos garnéla (Pandalus danae ). A tengeri csillagok a mélyebb részeken már igen nagy pusztítást vihetnek végbe a holttesten.
    A puhatestűek közül felkeresik a tetemet az óriás nyugati nassa (Nassarius fossatus), valamint a legtöbb kagylófaj is.
    A Chordata fílum közül a tőkehal (Ophiodon elongatus), Csendes-óceáni laposhal (Hippoglossus stenolepis), a nagyobb gerincesek közül a cápák, barrakudák fogyasztják a dögöket.
    Egy másik kísérletben azt vizsgálták, hogy mennyi idő alatt semmisítik meg a tetemet ezen élőlények.
    Az első napon főleg az arcon rengetek homár (Munida quadrispina) található.
    A második napon egy nagy harapás látszódott a tetem gyomortájékán, melyet valószínűleg egy cápa okozhatott. A nyílt sebet azután rengeteg gerinctelen élőlény lepte meg.
    Az ötödik nap nagy mennyiségű szövet már eltávolításra került. A gerincoszlop már kilátszik, a hasüreg szabaddá vált. A 6. napon egy rubin polip (Octopus rubescens) is megjelent a tetemen. A hatodik nap után már a fej és a fülek lágy részei is kezdtek megsemmisülni.
    A 8. napon a tetem hátsó része is pusztulni kezdett. A 10. napra már csak főleg csontok voltak láthatóak, de azokon még mindig maradt némi lágy szövet, valamint inak és porcok. A leggyakoribb élőlények a rákok voltak (Cancer magister). A 14. napon már majdnem teljes szkeletonizálódás volt megfigyelhető. A heringek és cápák ekkor már nem mutattak nagy érdeklődést a tetem iránt. A 15.-16. napon a tetem diszartikulálódik, az ízületeknél a végtagok is leváltak.
    A 22. napra a tetem már darabokban van, melyet az élőlények és a sodrás tovahordanak.

    VálaszTörlés
  3. Helló,
    Én egy spanyol lány. Csinálok munkát az iskolában. Ez a munka nagyon fontos számomra. De nincs fénykép. Ezért azt értékelni, hogy adj néhány képet. Mindig azt jelzik, hogy Ön a tulajdonosa őket.

    Muchisias Köszönöm, Cristina.

    PS: Bár vár választ a lehető leghamarabb

    VálaszTörlés
  4. Kedves László!

    Megosztaná velem a forrásirodalmak címeit? Főleg a magyar nyelvűek érdekelnének...

    Köszönöm,

    Imoran

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a cikket és a hozzászólást, tanulságos ! Nagyon jó, és igényes a blog!!

    Üdvözlettel:Kata

    VálaszTörlés
  6. A napokban kerűlt ,nyílvánosságra a vv fanni ügy , a gyilkosa a dunába rejtette , a meg gyilkolt lányt a jövő hónapban lesz 2 éve , mi maradhatott meg belőle , megtalálhatják e a maradványait ? már régóta foglalkoztat ez az ügy, köszönöm

    VálaszTörlés