2011. április 29., péntek

Miért indul bomlásnak a test a halál után?

Az élő szervezet kémiai folyamatok által meghatározott, legmagasabb rendű organizmus.Ahhoz, hogy egy organizmus fiziológiai folyamatait fent tudja tartani, normális metabolikus folyamatokat tudjon produkálni, fent kell tartani a homeosztázist. A sejtek a leghatékonyabban alacsony, 37 Celsius fokos hőmérsékleten tudnak működni. Szükség van folyadékra is, mely általában víz (ez lehet intracelluláris és extracelluláris), és enzimfolyamatokra is, melyek katalizálják a folyamatokat. Természetesen ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással, ha az egyik működése hiányos, akkor az kihat a másik működésére is. Erre a legjobb példa, hogy ha  a fiziológiás testhőmérséklet akár negatív, akár pozitív irányba tér el, akkor az enzimek már nem tudják katalitikus folyamataikat ellátni. A halállal megszűnik ennek a dinamikus rendszernek az egyensúlya, az oxigén transzformáció hiánya felborítja a bioszintézist, a kémiai folyamatok leállnak és megindul a szervezet diszorganizációja. Tulajdonképpen ez a bomlás, vagy dekompozíció, mely lehet anaerob és aerob. Az anaerob bomláshoz nem szükséges oxigén, az aerob bomlás erősen igényel oxigént.
A halott szervezet a megsemmisülésre van "beprogramozva", tehát minél hamarabb elemeire "essen" szét, minél hamarabb beépüljön a biológiai körforgásba. Testünk biokémiai felépítése már elegendő a bomlás megindításához. A bomlás megindításának egyik legfontosabb eleme a víz. Az emberi test kb.: 70%-a víz, az újszülötteké pedig még több, mely elegendő a fizikai és kémiai bomlás megindulásához. Ez a víz a dekomponálódási folyamat előrehaladásával csökken. A rothadás megindításának másik fontos individuális tényezője a test kémhatásának a változása. A keringés megszűntével a test ph-ja rohamosan csökken, hiperaciditás figyelhető meg. A sejteken belüli savasodás enzimfolyamatokat indít be, ez a kémiai környezet kedvez a sejtekben lévő, lizoszómákban lévő emésztőenzimek kiszabadulásához, mivel a membrán áteresztővé válik. A folyamatot autolízisnek nevezzük. Ennek eredménye, hogy a biomolekulák, szerves savak degradálódnak, a fehérjék denaturálódnak.  Az anaerob bomlást elősegítik a testben lévő baktériumok, azok is, melyek az élet során szimbiózisban voltak az organizmussal, pl.: E. coli, Nitrosomonas, tehát a belekben lévő baktériumok. Ezen baktériumok fermentációs folyamatai savas ázalékokat eredményeznek. Szabadban lévő holttestből ezen ázalékok beivódnak a talajba és annak szerves humusztartalmát növelik.Ekkor a holttest körül lévő növények is elpusztulnak, csak néhány ezt a viszonyt szerető gombatelep lepi el a holttestet. Az antropogenikus tényezőkön kívül nagyon fontos a külső környezet is bomlásra nézve. Az egyik legfontosabb az oxigén, hiszen az aerob bomlás feltétele.Az anaerob bomlás nem biztos, hogy elegendő lenne a teljes test elpusztításához. Ennek bizonyítéka, hogy a hermetikusan elzárt, vagy mélyre temetett tetemek bomlása nagyon lassú, vagy valamelyik szakaszban megrekedt. A másik legfontosabb környezeti tényező a hőmérséklet. Alacsony hőmérséklet esetén, 4 Celsius fok alatt, a baktériumok anaerob fermentációja is abbamarad, tehát bomlás nem megy végbe, viszont a magas hőmérséklet is kedvezőtlen hatással van a bomlás megindulására, hiszen a fermentáció itt is abbamarad, ilyenkor a víz elpárolog és a fehérjék gyorsan koagulálódnak. A bomlás megindulására a legmegfelelőbb külső hőmérséklet 25 és 35 Celsius fok között van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése